Autófóliázás Nagykanizsa!
Jármű és épületfóliázás Nagykanizsa!
Bemutatkozás:
A 80’ évek végén születtem az Illinois állambeli Chicago városától 7703 km távolságra Nagykanizsán. Remélem a kezdeti jókedvet, már az első sorom elolvasásával sikerült kieszközölni. Már gyermekként rajongtam az autókért, előbb ismertem meg az autókat az emblémájukról, mint megmondani, hol is lakunk.
Igaz, nem volt nehéz, mert az akkori kisvárosban talán 10-12 márka rótta az utakat. Mindent imádtam, amit robbanómotor hajtott, és kereke volt. Ez a szeretet végigkísért az eddigi életemen. Már középiskolában elkezdtem dolgozni, és csak egy cél volt, hogy autóm legyen.
Amint jogosítványom lett, a családi autót azonnal gondjaimba vettem, szinte minden nap takarítottam.
Eljött az ideje, saját autóm lett, ezt már betegesen tartottam karban. Kialakult az elsődleges kedvtelés, a tanulmányaim már konkrét céllal folytatódtak… Muszáj jó szakmákat tanulni, mert komoly anyagi áldozat a hobby amit választottam. 9 szakmából szereztem végzettséget, technikusi és felsőfokú végzettséget, de amit választottam, nem tett boldoggá…
A fóliázás, mint derült égből villámcsapás érkezett az életembe…
Kitaláltam, hogy a szép fehér autóm tetejét, valami ritka fekete színnel kellene megcsináltatni!
Nyakamba vettem az internet akkori lehetőségeit, és sorra kerestem fel műhelyeket.
2007-et írtunk, és ez nem volt egy minden sarkon fellelhető dolog, így ennek megfelelő árakkal találkoztam… Az akkori fizetésem felébe került sok helyen ez a történet, ami történetesen 4 teli tank 95-ös árába került… Majd találtam két fiatalembert, akik otthon a garázsban üzérkedtek a fóliákkal.
Sokkal kedvezőbb árat mondtak, de így is nagyon foghúzás szerű élmény volt ennek tudomásul vétele… És csak jött egy gondolat… -Rendben! Szeretnék egy időpontot foglalni, viszont mindjárt egy kérésem lenne. A sarokban meghúznám magam, láthatom, hogyan is készül el?
A válasz lezser volt, tisztelettudó, és szívélyes is…
-Persze, egész nyugodtan, van itt egy heverő, iszol néhány pohár üdítőt, aztán sasolj nyugodtan… Végignéztem az egész műveletet, csodaszép munkát kaptam, és hazafelé az járt a fejemben, bármi áron, de én ezzel akarok foglalkozni.
Persze hatalmas ovációval fogadtak a haverok a benzinkúton, és rövidesen – bevallom – egy hazugsággal indult a karrier!
Ádám barátom felhívott…
„Szia, látom matt fekete a tető a kocsidon! Egy számot adnál, ki csinálja, nagyon szeretnék én is „ A válaszom az volt, hogy én csináltam…Megcsinálnám neki is? Természetesen… Rendelj anyagot rá, ha sikerül, fizetsz egy üccsit a kúton, ha elrontom, kifizetem az anyagot, és kérek egy elérhetőséget valami profi műhelytől…
Ádám autója pont ugyanolyan típus volt, mint az enyém, és én csak megcsináltam ugyanazt, amit láttam… Sikerült, boldog volt, én viszont sokkal boldogabb…Tudtam, most indult valami, ami meghatározza a hátralévő életemet, nem tévedtem…(Persze 11 évvel később, amikor egy másik autóját csináltam, mindezt elmeséltem neki, és jót nevettünk. Évekig csak ismerősöknek csinálgattam, apró ellenszolgáltatásokért cserébe, majd unszolásra műhelyt béreltünk egy barátommal, hogy ketten megpróbáljuk.
2014 lett, sok kiadással járt a bérlemény, így vállalkozó lettem, és végre pénzt is kérhettem a munkáért.
Sajnos nem volt egyszerű az indulás, bármit tettünk, csak kiadás és kiadás, semmi haszon. A legjobb és legracionálisabb döntés lett volna abbahagyni, ezt barátom meg is tette. Viszont én nem tudtam elengedni… nem tudod kirakni a saját gyereked, csak azért mert van egy elégtelen a félévi bizonyítványban… Rákapcsoltam, és mindent beáldoztam, kockára tettem, minden lehetséges tanfolyamot, meglátogattam, majd egyszer csak beérett a gyümölcs.
Rövidesen saját műhelyem lett, és egyre több ügyféllel, lassan megszámlálhatatlan munkával a hátam mögött, azt kell mondjam, boldog vagyok…
Hálával a szívemben örülök annak, hogy a hobbym lett a munkám… Hálás vagyok, mert soha többé nem kell dolgoznom.
Viszont új céljaim vannak, nem csak jó akarok lenni, a legjobb akarok lenni.
